A weboldal használatakor sütik töltődnek le.

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Kérjük, fogadd el az Adatkezelési Irányelveket!

Nyári Kuponnapok
2018.05.31.

Űrkaland az ÁRKÁD Győr-ben 2018. augusztus 17. és szeptember 3. között

A kiállítás nem más, mint egy utazás az űrkutatás világába, ahol az 5-10 éves korosztályba tartozó, az űrkutatás témája iránt érdeklődő gyerekek megnézhetik, sőt meg is tapasztalhatják, hogy az űrhajósok hogy érzik magukat az űrben. A kiállítás olyan, mint egy irányított látogatás, ahol számos képet és multimédiás tartalmat mutatunk be az űrkutatás történetéről az Apollo Programtól indulva egészen napjainkig.

A gyermekek számára készült leírások célja az ismertetés és szórakoztatás.

A kiállítás gyakorlatiasan és érdekesen kívánja bemutatni az emberiség néhány, az űr fantasztikus világának meghódítását célzó vívmányát, illetve szórakoztatva és tanítva hívja fel a gyermekek és a felnőttek figyelmét arra az alapvető műszaki fejlődésre, ami ahhoz kellett, hogy még jobban megismerjük a Világegyetemet.

Részletes programok

  • Interaktív, vezetett túrák
  • ajándék „űrkoktél” a résztvevőknek
  • csillagászati bemutatók a felső parkolószinten

Vezetett túrák indulási időpontjai:

  • hétköznapokon:  9h-12h és 15-18h között óránként
  • szombatonként:10-18h között óránként
  • vasárnaponként: 10-16h között óránként

Csillagászati távcsöves bemutatók (MCSE) a tetőparkolón: 2018. augusztus18 és 25 –én 21.00-tól. (jó idő esetén gyülekező a körforgalomnál lévő bejáratnál)

Űrkaland rajzpályázat

Az ÁRKÁD Győr Bevásárlóközpont rajzpályázat felhívása a 6-14 éves korosztály számára.

A rajzpályázat témája

Űrkutatás, űrkaland. Milyen járművel utaznál a Holdra vagy a szomszédos galaxisokba? Hogyan képzeled a jövő űrhajóját, az űrhajósok ruháját?

Rajzolhatsz bármilyen valós vagy elképzelt bolygót vagy naprendszert is.

A Pályázat időtartama

A Pályázatra való jelentkezés 2018. augusztus 1. napján kezdődik. A pályaművek leadási határideje 2018. augusztus 30. 20:00 A 2018.augusztus 1-e előtt és 2018. augusztus 30. napját követően leadott rajzok nem jogosítanak a Pályázaton való részvételre.

Pályázati feltételek, a Pályázat részletei

  1. Pályaművek bármilyen kézi technikával készülhetnek (vízfesték, ceruza, zsírkréta stb.) A4-es méretben.

  2. 6-14 éves kor közötti Jelentkezők pályázhatnak.

  3. Egy Jelentkező egy Pályaművel pályázhat.

  4. A Pályamű hátoldalára kérjük, hogy írják fel a Jelentkező nevét és életkorát.

  5. A Pályázó a Pályázaton való részvételével hozzájárul a Pályaművének Szervező általi teljes körű és korlátlan felhasználásához, a felhasználás díjmentes. A Szervező jogosult a Pályaművet saját kiadványaiban, interneten külön díjazás nélkül felhasználni, és az Űrkaland elnevezésű kiállításon bemutatni.

  6. A Pályamunkák beküldhetők postán: ÁRKÁD Győr Bevásárlóközpont Igazgatóság, 9027 Győr, Budai út 1. címre vagy leadhatóak személyesen az Árkád Győr Információs pultjánál.

    Csak a törvényes képviselő által kitöltött jelentkezési lap beküldésével/leadásával tekinthető elfogadottnak a pályázat!
    Jelentkezési lap letölthető innen vagy igényelhető helyben az információs pultnál!

  7. Beérkezési határidő: 2018. augusztus 30. 20:00 óra

  8. Eredményhirdetés: előreláthatólag 2018. szeptember 3. és 7. között történik az Árkád Győr holnapján és Facebook oldalán, valamint a Pályázó által megadott elérhetőségeken (elsősorban e-mailben).

  9.  Valamennyi beküldött Pályaművet a Szervező feltölti az ÁRKÁD Győr Facebook oldalára (2018.augusztus 31-én), ahol szavazni lehet a különdíjas Pályaműre. A Szervező által kiválasztott Pályaművek (hely függvényében) az ÁRKÁD Győr Bevásárlóközpontban is kiállításra kerülnek. Az ÁRKÁD Győr Bevásárlóközpontban kiállításra kerülő Pályaművek a Szervező saját hatáskörben választja ki, erre a Pályázó nem tarthat igényt.

Pályázni három korcsoportban lehet:

  • 6-8 éves kor között
  • 9-11 éves kor között és
  • 12-14 éves kor között.

Díjazás:

  • I. helyezett: Csillagászati távcső
  • II. helyezett: Könyvcsomag korcsoportonként kb. 20.000Ft értékben
  • III. helyezett: Csillagászati földgömb korcsoportonként
  • Különdíj: a MCSE általi távcsöves csillagászati bemutatón való részvétel a győri Széchenyi István Egyetemen, előre egyeztetett időpontban

A díjazottakat email-ben értesítjük, emellett a www.arkadgyor.hu oldalon és az Árkád Győr Facebook oldalán is kihirdetjük a nyertes Pályaművek sorszámát.

* Részletes részvételi szabályzatot megtalálod az oldal alján, ill. az információs pultban

Néhány tény, érdekesség a világűrről, űrkutatásról

AZ ELSŐ EMBER AZ ŰRBEN

YuriAlekseyevich Gagarin (1934. március 9. - 1968. március 27.) szovjet pilóta és űrhajós. Ő volt az első ember, aki űrutazást tett, a Vostok nevű űrhajóval 1961. április 12-én fejezte be Föld körüli útját.

AZ ELSŐ AMERIKAI AZ ŰRBEN

Alan BarlettShepard, Jr. (1923. november 18. - 1998. július 21.) amerikai flotta repülőtiszt, tesztpilóta, flotta főparancsnok és a NASA űrhajósa, aki 1961-ben második emberként és első amerikaiként az űrben járt. Tíz évvel később, 47 éves korában, a programban résztvevő legidősebb űrhajósként Shepard vezette az Apolló 14 küldetését, irányításával a holdkomp az Apollo küldetések legpontosabb landolását hajtotta végre. Ő volt az ötödik ember a Holdon és az egyetlen Mercury programban részt vevő űrhajós, aki járt a holdon. A küldetés idején elütött két golflabdát a holdfelszínen.

Az 1. SZÁMÚ ŰRHAJÓS CSAPAT

A Mercury Hetek egy olyan Mercury űrhajósokból álló csapat, amelynek tagjait a NASA 1959. április 9-én választotta ki. Az "Eredeti Hetek"-ként, illetve az 1. Számú Űrhajos Csoportként is emlegetik őket. Ez volt az egyetlen olyan tagokból álló űrhajós csoport, amelynek tagjai a NASA 20. századbeli összes emberes űrprogramjában repültek — Mercury, Gemini, Apollo és a SpaceShuttle. Az eredetileg megnevezett hét amerikai űrhajós: Alan Shepard, GusGrissom, John Glenn, Scott Carpenter, WallySchirra, Gordon Cooper, and DekeSlayton.

HOLDRASZÁLLÁS

Az Apollo 11 volt az az űrrepülés, amelynek keretében Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin, Jr. elsőként léptek a Föld Holdjára július 20-án. Az Egyesült Államok ezen küldetését az űrkutatás történetében hatalmas vívmánynak tekintik.

Az Apolló 11-et július 16-án a floridai Kennedy Űrközpontból lőtték fel, ez volt a NASA Apollo programjának az ötödik emberes, és a harmadik holdra irányuló küldetése.

APOLLO 17

HARRISON SCHMIDT FELDERÍTI A HOLDAT

Az Apollo 17 volt az amerikai Apollo űrprogram tizenegyedik és egyben utolsó emberes küldetése. 1972. december 7-én hajnali 12 óra 33 perckor (EST) indították útjára egy három főből álló legénységgel, melynek tagja volt Eugene Cernan parancsnok, Ronald Evans a parancsnoki modul pilótája és Harrison Schmitt a holdmodul pilótája. Az Apollo 17 továbbra is a legutolsó emberes Holdra szállás és a legutolsó emberes repülés az alacsony Föld körüli pályán túl.

HUBBLE ŰRTELESZKÓP

A Hubble Űrteleszkóp (HST) olyan űrteleszkóp, amelyet 1990-ben egy űrrepülőgép állított keringési pályára és még ma is működik. A teleszkóp a nevét Edwin Hubble csillagászról kapta. A Hubble pályája a Föld légterén kívül van, így különösen éles felvételeket tud készíteni szinte háttérfény nélkül. A Hubble Túlzó Mély Mező képe például a legrészletesebb látható-fény felvétel amely valaha készült a világegyetem legtávolabbi objektumairól. Számos Hubble által készített felvétel elemzése áttöréshez vezetett az asztrofizikában, így például a világegyetem-tágulás mértékének meghatározásában is.

ISS MODULOK

UNITY ÉS ZARJA

Az STS-88 egy 12 napos Űrrepülőgép küldetés, melynek célja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) összeszerelésének megkezdése volt. 1998. december 5-én először aUnity kikötőmodult csatolták az Endeavour dokkoló rendszeréhez; 1998. december 6-án pedig az Űrrepülő robotkarjának segítségével a Zarja ellenőrző modult a pályáról a Unityhoz csatlakoztatták. Ross és Newman űrhajósok három űrsétát tettek, hogy a kábeleket, csatlakozókat és a kapaszkodókat felszereljék.

A UNITY ÖSSZEKAPCSOLÓDOTT A ZARJÁVAL

A Nemzetközi Űrállomás első két modulját az Endeavour Űrrepülőgép legénysége kapcsolta össze. A Unity-t (előtérben) az Űrrepülőgép rakterében rögzítették, míg az orosz modult, a Zarját az Űrrepülőgép robotkarja segítségével illesztették be a megfelelő pozícióba (1998. december 6.)

HUBBLE ŰRTÁVCSŐ KÜLDETÉS

Claude Nicollier (született 1944. szeptember 2-án, Vevey-ben, Svájcban) volt az első svájci űrhajós, négy Űrrepülőgép küldetésben vett részt. Az első űrrepülése (STS-46) 1992-ben volt, a legutolsó pedig (STS-103) 1999-ben.

Részt vett továbbá a Hubble Űrtávcső két karbantartási küldetésben is (elnevezésük STS-61 és STS-103).

ALEXANDER POLESCHUK MIR-13

ŰRHAJÓS AZ ŰRBEN

1993-ban Alexander Poleshuk a Szojuz TM-16 Mir Űrállomás küldetés egyik felét teljesítette. Az űrben eltöltött 179 napja során Poleshuk két űrsétát tett, összesen 9 óra időtartamban. Mivel a gravitáció hiányát kihasználva tervezték, a Hegesztett almínium remekmű Poleschuk ütéseitől visszanyerte eredeti alakját.

MERKÚR - A LEGKISEBB BOLYGÓ

A Merkúr hasonlóan néz ki, mint a Hold; vannak becsapódási kráterek és sík területek a felszínén. Nincs természetes holdja, sem számottevő légköre. Ellentétben a Holddal, nagy mennyiségű vas van a magjában, amely mágneses mezőt teremt, ennek intenzitása a Föld mágneses mezejének kb. 1%-a.

Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a sűrűsége. Felszíni hőmérséklete −183 ºC és 427 ºC között váltakozik.

A Napot 88 Földi naponként kerüli meg, saját tengelye körül háromszor fordul meg míg kétszer megkerüli a Napot.

Más bolygókkal összehasonlítva nagyon keveset tudunk róla, mivel a földi teleszkópos megfigyelések csak kevés részletet felfedő, növekvő fényességet mutatnak.

A bolygót felderítő első két űrrepülőgép a Mariner 10 és a MESSENGER volt. A Mariner 10 űrrepülőgép 1974 és 1975 között a bolygó felszínének mintegy 45%-át térképezte fel, a MESSENGER pedig további 30%-át, amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. A bolygó melletti legutolsó elhaladás 2009. szeptemberében történt, majd az űrrepülő a bolygó körüli pályára állt 2011-ben, hogy a még ismeretlen területet feltérképezze.

VÉNUSZ - A LEGFÉNYESEBB BOLYGÓ

A Vénusz Föld-típusú bolygónak számít. Időnként a Föld testvérbolygójának nevezik, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. A Vénuszt opálos réteg veszi körül, amely nagy fényvisszaverő képességű kénsav felhőkből áll. Ez eltakarja a felszínét a fény elöl, így az az űrből nem látható. A Vénusznak van a legsűrűbb légköre a Naprendszer összes Föld-típusú bolygója közül, amelyet főleg szén-dioxid alkot.

A Vénuszon a szénnek nincs körforgása; ez biztosítaná, hogy a szén visszakerüljön a sziklákba vagy más felszíni képződményekbe, továbbá a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem.

A bolygón csak néhány becsapódási kráter található, amely azt jelzi, hogy a felszín viszonylag fiatal, körülbelül 300 millió - 600 millió év közötti. Nincs lemeztektonikára utaló jel, ami abból eredhet, hogy a bolygó kérge túl kemény ahhoz, hogy felgyűrődjön, továbbá nincs víz, ami képlékenyebbé tenné. Előfordulhat, hogy a Vénusz időszakosan veszít belső hőjéből, amikor a felszín cserélődik. A Napot 225 napalattkerülimeg

FÖLD - A KÉK BOLYGÓ

Több millió élőlény, így az ember lakóhelye is. A Föld az egyetlen égitest, ahol tudomásunk szerint van élet. A bolygó 4540 millió évvel ezelőtt alakult ki, majd több milliárd év múlva jelent meg élet a felszínén. A földi mágneses mezőhöz kapcsolódó ózonréteg kizárja a káros sugárzást, így lehet élet a bolygón.

A külső felülete tektonikus lemezekre osztható. A Föld mintegy 71%-át borítja víz különböző formákban.

A Föld kölcsönhatásban van más űri objektumokkal is, többek között a Nappal és a Holddal. Jelenleg a Föld 366,26 tengely körüli forgás ideje alatt kerüli meg a Napot, ami 365,26 sziderikus napnak felel meg.

A Föld egyetlen természetes holdja a Hold, körülbelül 4530 millió évvel ezelőtt kezdett keringeni körülötte. A Holdnak szerepe van az apály-dagály jelenség létrejöttében, stabilizálja a Föld tengelyének ferdeségét és fokozatosan lassítja a bolygó forgását. Egy körülbelül 4,1-3.8 milliárd évvel ezelőtti aszteroida becsapódás jelentős változásokat okozott a Föld felszínén.

MARS - A VÖRÖS BOLYGÓ

A Mars a Naprendszer négy Föld-típusú bolygója közül az utolsó. A Föld és az aszteroida öv között 1,5-szeres (AU) távolságra helyezkedik el a Naptól (vagyis 1,5-szerese a Föld-Nap távolságnak). Éjszaka olyan, mint egy vörös csillag, ezért nevezték el az ókori rómaiak Marsnak, a háború istenének. A kínaiak, koreaiak és a japánok a "Lángoló Csillag" nevet adták neki, a tradicionális keleti filozófia öt elemét alapul véve.

A Mars némi hasonlóságot mutat a Földdel; egy napjának az időtartama nagyon hasonló a Földéhez és ugyanannyi állása van. A Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely víz- és szén-dioxid jeget tartalmaz. A Marson van a legnagyobb ismert vulkán a Naprendszerben, az OlympusMons; illetve található még a bolygón egy hatalmas kanyon, síkságok, ősi kiszáradt folyómedrek és egy nemrégiben felfedezett befagyott tó. A felszín mélyvörös színe a vas-oxidnak köszönhető, melynek közismertebb neve hematit vagy rozsda. A Nap körül 687 Földi nap alatt (majdnem 2 Földi év) fordul meg.

JUPITER - A LEGEK LEGJE

A Szaturnusz, Uránusz, és Neptunusz mellett a Jupiter a négy óriás gázbolygó egyike, vagyis alapvetően nem tartalmaz szilárd anyagot. A Jupiter elsősorban hidrogénből és héliumból áll. A bolygónak valószínűleg van egy magja is, amely nehezebb elemekből tevődik össze. Gyors forgása miatt - körülbelül 10 óra alatt fordul meg - lapított gömb alakú. Légköre számos sávra oszlik az egyes szélességi körökön, amely a szélességi körök határain turbulenciákat és viharokat okoz.

Ezen nagy viharok egyike a Nagy Vörös Folt, ahol a szél sebessége akár az 500 km/h-t is elérheti; átlós átmérője kétszer nagyobb, mint a Földé. A Jupiter puszta szemmel is megfigyelhető, általában a negyedik legfényesebb objektum az égbolton a Nap, Hold és a Vénusz után.

A bolygót halvány gyűrűrendszer és erőteljes mágneses mező övezi. Legalább 66 holdja van, többek között a négy nagy hold, beleértve a Galilei holdakat, amelyeket legelőször Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben. Ezen holdak közül a legnagyobb a Ganymede, amelynek átmérője nagyobb, mint a Merkúr bolygóé.

SZATURNUSZ - A GYŰRŰK URA

A Jupiter után a második legnagyobb bolygó, a Naprendszer egyik gáz halmazállapotú bolygója, de kisebb sűrűségű, vagyis, ha lenne egy elég nagy óceán, a Szaturnusz lebegne a felszínén. Legjellegzetesebb vonása a fényes gyűrűrendszere, az egyetlen látható a Földről. Az ún. külső bolygók csoportjába tartozik.

A Szaturnusz főként hidrogénből áll (97%), kevés héliumot és más elemeket is tartalmaz.

A belseje kicsi, sziklás magból és jégből áll, amit vastag fémes hidrogénréteg vesz körül, illetve egy külső gázréteg is borítja. A külső atmoszférának egyenletes megjelenése van, bár a szél sebessége a Szaturnuszon elérheti az 1800 km/h sebességet is. Ez körülbelül olyan gyors, mint a Jupiter, de annyira nem sebes, mint a Neptunusz. A tengelye körül mintegy 10,5 óránként fordul meg, míg a Nap körüli utat 29 Föld év alatt teszi meg.

Számos mellékbolygója van, eddig 61-et fedeztek fel! Koncentrikus körök komplex struktúrája veszi körül, amelyek meteor és jégkristály maradványokat tartalmaznak. Némelyik akár akkora is lehet, mint egy ház!

URÁNUSZ - A JÉGÓRIÁS

A csillagászatban az Uránusz a Naptól számítva a hetedik bolygó, és a harmadik legnagyobb csillagászati bolygósugárral rendelkezik, valamint a negyedik legmasszívabb bolygó a Naprendszerben.

A bolygó légköre, bár hasonlít a Jupiterre és a Szaturnuszra, főként hidrogénből és héliumból áll, csak többféle jeget tartalmaz, így például vízjeget, ammónia- és metánjeget, valamint nyomokban szénhidrogéneket is. A Naprendszer leghidegebb bolygója, minimumhőmérséklete -224 ° C. Összetett réteges felhőszerkezete van és víz is található itt, ez alkotja az alacsonyabb felhőket, illetve metán is előfordul, ami a külső felhőket alkotja. Belső magja főként jégből és sziklákból áll.

A többi óriásbolygóhoz hasonlóan, az Uránusznak is van gyűrűrendszere, mágneses tere és számos természetes holdja. Az Uránusz-rendszere egyedülálló elrendezésű a bolygók között, mert forgási tengelye oldalirányba megdől, így északi és déli sarkai ott vannak, ahol a többi bolygó egyenlítője. A szél sebessége a bolygón elérheti a 250 m/másodperces (900 km/h) sebességet is

NEPTUNUSZ - A TÁVOLI KÉKSÉG

A Neptunusz összetétele hasonlít az Uránuszéhoz. Főleg hidrogénből és héliumból áll, valamint az általában fellelhető szénhidrogének is megtalálhatók, elképzelhető továbbá, hogy nitrogén is van az alkotóelemei között. Nagyobb arányban tartalmaz "jegeket", víz- ammónia- és metánjeget.

A Neptunusz belseje főleg jégből és sziklákból áll. A legkülsőbb rétegekben elvétve található metán, amely részben hozzájárul annak a bolygónak a kék színéhez is, amit Földként, vagyis kék bolygóként ismerünk.

Átmérőjét tekintve a negyedik legnagyobb bolygó, tömege tekintetében pedig a harmadik. A Neptunusz tömege 17-szerese a Földének!

A Neptunusz légköre figyelemreméltó az aktív és látható időjárási mintái miatt. A Neptunuszon erősebb az szél, mint a Naprendszer bármely más bolygóján, sebessége elérheti akár a 2100 km/h-t is. A felső légkör hőmérséklete közel -218 º C, a Naprendszerben az egyik leghidegebb érték.

A Naptól való hatalmas távolság következtében, a közepén a hőmérséklet kb. 7000 ° C, ami összevethető a Nap felszínének hőmérsékletével és nagyjából megegyezik a Naprendszer többi bolygójának centrumában mért hőmérséklettel.

NAP - A NAPRENDSZER CSILLAGA

A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer összes többi eleme körülötte kering.

A Naprendszer tömegének 99,68%-át teszi ki. A Nap tömege 332.900-szor nagyobb, mint a Földé és térfogata 1.300.000-szer nagyobb, mint a mi bolygónké. A Föld átlagos távolsága a Naptól kb. 150 millió kilométer vagy 1 Csillagászati Egység (AU). A napfény 8 perc 18 másodperc alatt éri el a Földet. A Nap energiáját az élő szervezetek glükóz formájában tárolják, a fotoszintézis nevű folyamat segítségével, amelytől közvetlenül vagy közvetetten minden, a bolygón élő lény függ. A Nap energiája befolyásolja még az időjárási körülményeket és a Föld éghajlatát is. Elsősorban hidrogénből (tömegének 74%-a vagy térfogatának 92%-a) és héliumból (tömegének 24%-a vagy térfogatának 7%-a) áll. A Nap a Tejút központja körül kering. A legújabb és legpontosabb becslés a Nap pálya körül sebességét mintegy 251 km/h-ban határozza meg.

A kiállításunkat izgalmas bemutató is kíséri

Hogyan csináljuk vákuumot a konyhában? Miért fő meg az étel hamarabb a kuktában? Mi történne az emberrel az űrben védőruha nélkül? Miért nem érdemes szellenteni az űrruhában? Hány fok van a világűrben és hogyan viselkednek ott, az extrém hidegben a különböző anyagok?

Ezekre a kérdésekre is választ találnak a ÁRKÁD Győr Bevásárlóközpont Űrkaland kiállításán

Hogyan hasznosítjuk a vákuumot a mindennapjainkban?

  • a pipetta tetején egy nagyobb térfogató rész található, amit az ujjainkkal összenyomva, majd folyadékba helyezve, elengedés után, ahogy visszanyeri az alakját, benne vákuum keletkezik, ami felszívja a vizet. A porszívót angolul vacuumcleaner-nek hívják, nem nagyon kell magyarázni. Az üvegfogó tappancs hivatalos neve: vákummos emelő, amit egy megfelelő sík felületre helyezve egy kar segítségével a gumírozott rész meghúzásával vákuum keletkezik a felület és a gumi között, aminek nagyon nagy a szívó- tartóereje, akár embert is elbír az üvegfelületen.

Miért nem hallják a Gravitáció című Oscar-díjas sci-fiben az űrhajósok, hogy mögöttük felrobban az űrállomás?

  • Az űrben teljes csend van. Mivel ott nincs levegő és semmi más, csak légüres tér, a vákuum uralkodik, így a hanghullámok nem terjednek, még egy óriási robbanást is síri csend kísér és a filmekkel ellentétben az űrhajóknak sincs semmilyen hangjuk, akármilyen gyorsan is száguldoznak az űrben

Jelentkezési lap tv-es képviselő rajzpályázat

Részvételi Szabályzat az “Űrkaland kiállítás” elnevezésű rendezvény rajzpályázatához